Lenyomja a kormány a Magyar Tudományos Akadémiát?

Előbb tönkreteszik, ellehetetlenítik, aztán átvilágítják.


A Magyar Tudományos Akadémiát körülvevő látszólagos állóvízbe hónapokkal ezelőtt dobott kavicsot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, de a hullámok most csaptak igazán magasra. Kormányzati tervek szerint ugyan többet fordítanának kutatás-fejlesztésre, cserébe csorbítanák az MTA eddigi – viszonylagos – gazdasági szabadságát: a finanszírozási rendszer megváltoztatásával a kutatóintézeti hálózat tulajdonképpen kikerülne az akadémia égisze alól, financiálisan a kormány által létrehozni szándékozott alapítvány irányítaná. Ugyanakkor a kiszivárgott információkból kitűnik, hogy az elképzelés kidolgozói a természettudományos kutatásokat preferálják, míg például a közgazdaságtannal, vagy éppen szociológiával, filozófiával foglalkozó kutatók, kutatócsoportok sorsa bizonytalan.

Nincs azzal probléma, sőt, néha kimondottan szükséges, helyénvaló, ha közpénzen fenntartott, működtetett szervezetek 'átvilágítódnak'. Azzal sincs baj, hogy az átvilágítást követően bizonyos változtatásokat eszközölnek. Baj akkor van, ha a házba ajtóstul rontva utólag kapcsolnak lámpát: előbb tönkreteszik, ellehetetlenítik, aztán átvilágítják... Baj akkor van, ha háttérben meghozott politikai döntéseket tessék-lássék egyeztetésekkel próbálnak utólagosan demokratikusnak álcázni.

Meglehet, hogy az MTA rosszul gazdálkodik a rendelkezésére álló forrásokkal (például havi bruttó 800 ezer forintot fizet másodállásban végzett tudományos tanácsadásért). Előfordulhat, hogy az MTA rosszul kommunikál, hiányosan tájékoztatja a közvéleményt a tevékenységéről (például mert egyes akadémikusai belekényelmesedtek pozíciójukba). Benne van a pakliban, hogy az akadémiai tagság részben sógor-koma alapon szerveződik. Elképzelhető tehát még az is, hogy a kormánynak alapvetően igaza van MTA-ügyben. Ugyanakkor ma Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia a társadalmat legkevésbé megosztó köztestület.

Nem tudnak mit kezdeni az egymás ellen uszító törekvésekkel – legyen természet- vagy társadalomtudós, bal- vagy jobboldali értékrendű, dolgozzon bel- vagy külföldön. Itt és most egyfelé húznak.

Nem tudnak mit kezdeni a tisztelet hiányával. Nem tudnak mit kezdeni sokéves munkafolyamatokat lesöprő, emberi sorsokat befolyásoló döntések meghozatalára adott egynapos határidőkkel, nem tudnak mit kezdeni válasz nélkül hagyott levelekkel, a tárgyalóasztal üresen maradt székével, a sajtón keresztüli pökhendi üzengetéssel.

Nagy elmék, ha találkoz(ná)nak

Palkovics Lászlót a CEU-ügy óta Orbán Viktor ökleként (vagy éppen bunkósbotjaként) emlegetik. – Gyakorlatilag mindent lenyom a tárgyalópartnerei torkán – mondta róla 2017-ben a köznevelési kerekasztal egyik résztvevője. – Nem erőssége, hogy másokat meghallgasson – tette hozzá az egyik oktatási szervezet tisztségviselője.

Miniszterként és az MTA tagjaként megtehette volna, hogy informális egyeztetéseket kezd az akadémia vezetésével, kollégáival. Megtehette volna, hogy win-win szituációkat szorgalmazva, 'nagy elmék, ha találkoznak' alapon, megbeszélések és megállapodások mentén járul hozzá a kutatásszervezés és -finanszírozás reformjához, így rendezve a kormány és az MTA viszonyát.

Nem ezt tette.

Egy 2010-es interjúban arról beszélt, hogy számára 'kihívás az együttműködés. Melyik énje kerekedik felül: a kutató vagy a menedzser?' Mostani szerepeiben ez a dilemma eldőlni látszik: az akadémikus Palkovics alulmaradt a politikus Palkoviccsal szemben.


★ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT, ÉS HA TETSZETT OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK! ❤


HOZZÁSZÓLÁSOK

Egyéb
2019. 09. 22.
A nem mindennapi esetről az Országos Mentőszolgálat számolt be.
Egyéb
2019. 11. 05.
Feltörték az autóját, onnan vették ki a hegedűt.